A DKV Zrt. története
A vasúti közlekedés kialakulása
A 19. század második felében, Debrecen más magyar városok mintájára kívánta megoldani a belső személy-és teherforgalmat, ezért 1881 júniusában, nagyvállalkozókkal előszerződést kötött lóvasút létesítésére. Hosszas tárgyalások után, a pálya építési engedélyét Lindheim Károly és Társa, valamint Neufeldt Károly bécsi vállalkozó kapta meg, 1884. július 30-án.
A vállalkozók, a Pályaudvartól a Nagyerdőig kötelesek voltak kiépíteni a vonalat, két elágazással. Előírták azt is, hogy a forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében, a szembejövő szerelvények miatt, 600 méter kitérőt kell építeni a Miklós utcától a Nagytemplomig. Emellett, ha a forgalom növekedése úgy kívánja, újabb kitérőket kell létesíteni.
A pályát, tizennégy megállóhellyel alig több, mint két hónap alatt építették ki. A személyforgalom 1884. október 2-án, tizenkét óra negyvenöt perckor, míg a teherforgalom tizenegy nappal később, 1884. október 13-án indult el. Ezzel Debrecen, messze megelőzte a Monarchia nagyvárosait. Itt ugyanis gőzvontatású tömegközlekedés jött létre, míg az Osztrák-Magyar Monarchia területén, így Bécsben és Budapesten is, csupán városi közúti lóvasút működött.
1887. január 1-jén, az építő vállalkozók és a város vezetői létrehozták a DHV-t, vagyis a Debreczeni Helyi Vasút Részvénytársaságot.
A villamosközlekedés indulása
A gőzüzemű vontatás ugyan Debrecenben valósult meg először, a villamos-közlekedés más városokhoz képest mégis csak jóval később indulhatott el Debrecenben. (Budapest 1887., Miskolc, Szombathely 1897., Sopron 1900., Szeged 1908.)
Az egyeztető tárgyalások a minisztérium és Debrecen között ugyan már 1901-ben megkezdődtek, de mintegy tíz évig tartottak. Az egyik legnagyobb problémát a pályák villamosítása okozta. A megoldást az áramtermelő Világítási Vállalat, a köznyelven Villanygyárnak nevezett üzem jelentette, amely 1908. október 2-án kezdte meg működését a cívisvárosban és egyre nagyobb szerepet töltött be az ipari vállalkozások, valamint a lakosság áramellátásában is.
A debreceni villamosközlekedés 1911. március 16-án indult meg.
A pályaszakasz villamosításának befejezésére a DHV összesen 30 motorkocsit rendelt. Az első évben 18 db állhatott forgalomba, egy évvel később pedig újabb 6 db. A fennmaradó hat motorkocsit, a gyártó cég 1913-ban szállította le.
A következő években folyamatosak voltak a kisebb-nagyobb fejlesztések. A Nagyerdő végállomástól, 1923-ban villamos felsővezetéket építettek ki a Pallagra vezető sínpár felett. Ezen a szakaszon, 1924. február 19-én indult el a villamosközlekedés. Pár évvel később, a Simonyi úttól építették ki a villamospályát a Nagyerdei körúton, melyet 1927. december 15-én adtak át.
Öt évvel később, 1932. július 15-én, Közép-Európa egyik legszebb városi köztemetője nyílt meg Debrecenben. A közlekedési igények azonnal jelentkeztek, így a DHV először a Nagyerdei körút – Simonyi út sarkától, az akkor kiépített Temetői sugárúton (ma Ady Endre út) autóbuszjáratot indított. Később, 1934-ben, meghosszabbították a Csapó utcai villamospályát a Hadházi út végéig, a Köztemető I-es számú kapujáig.
A világháború pusztítása
A II. világháború Debrecenben is felbecsülhetetlen károkat okozott. A több hullámban zajló légi csapás során, 130 bombázó, több, mint 200 tonna bombát dobott le a vasútállomásra azért, hogy az ahhoz kapcsolódó vágányhálózatot megsemmisítse. A pontatlan navigáció következtében, az eredeti célponttól távolabb, bombatalálat ért beépített területeket is, súlyos károkat okozva ezzel a DHV Salétrom utcai telephelyén. A júniusi és szeptemberi szőnyegbombázásban, a társaság alkalmazottai közül összesen hét ember vesztette életét, többen megsebesültek és elpusztult a közlekedési infrastruktúra nagy része is:
- A Salétrom utca telephely és a Petőfi téri igazgatósági épület a gőzös remízzel együtt megsemmisült.
- A Petőfi téri, a Hunyadi János és a Késes utcai vágányokban megszámlálhatatlan bombatölcsér keletkezett, a vágányokra épületek dőltek.
- A fővonal keleti oldalán a Vármegyeházánál a vágányt telitalálat érte.
- Az 5-ös, 16-os és 17-es pályaszámú villamos motorkocsi megsemmisült.
- Három sínautóbusz és több pótkocsi megsemmisült.
- Három villamos motorkocsi súlyosan sérült.
- A felsővezeték nagy része tönkrement, az áramellátás kábelei is megsérültek.
A háború okozta károk helyreállítása, 1944. október 19-én kezdődött meg.
Az államosítás
A Debreczeni Helyi Vasút Részvénytársaság, nagyobbrészt külföldi tulajdonban volt, ezért viszonylag későn, 1950. január 1-jén államosították, a Debrecen – Nyírbátor Helyiérdekű Vasút Rt.-vel együtt. A cég neve, 1950. július 15-től Debreceni Villamosvasút Községi Vállalat (DVKV) lett, majd 1950. december 31-én Debreceni Villamosvasút Vállalattá (DVV) alakult.
A villamospálya teljes hosszúsága 1956 elejére elérte a maximumot, azaz a 36,2 km-t. A társaság neve, 1957. július 1-jétől Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV).
Az fvv csuklós villamos
Az 1950-es évek végére már mind a négy, ma is villamost üzemeltető magyarországi városnak égető szüksége volt az elhasználódott, 50-60 éves járműveket felváltó új kocsikra.
Tekintettel arra, hogy az egyetlen gyár, a Ganz-MÁVAG nem tudta kielégíteni a helyi igényeket, sürgős megoldást kellett találni a problémára.
Áthidaló megoldásként, a Fővárosi Villamosvasút csuklós villamoskocsit tervezett, melyet saját kivitelezésben, a MÁV Debreceni Járműjavítóval együtt kezdett el gyártani. A sárga-vajszínű, kék díszítőcsíkos csuklós villamos Debrecenben, 281-es pályaszámmal, 1962. október 29-én, nagy közfeltűnést keltve állt forgalomba.
A DKV 1963-ban kilenc, majd 1964-ben további négy azonos kivitelű járművet állított forgalomba. A Társaság történetében az 1969. június 20-a is jelentős mérföldkő volt, hiszen 481-es pályaszámmal, a Csapó utcai vonalon állt forgalomba az a kétirányú, hatajtós kocsi, amely teljes egészében a debreceni vállalatnál készült, kifejezetten a vonal sajátosságainak megfelelően áttervezve.
A mellékvonalak megszüntetése
A villamos-közlekedésben néhány év alatt végbement látványos fejlődés ellenére, a város akkori vezetése a mellékvonalak megszüntetése mellett döntött. Először a pallagi és tüdőszanatóriumi vonalakon szűnt meg a közlekedés, 1970. március 31-én, majd 1971-ben felszámolták a 6-os számú, Arany Bika – Köztemető vonalat is. Az 5-ös számú, Hatvan utca – Nyulas vonalon 1973. szeptember 29-én közlekedett utoljára villamos, az utolsó 4-es számú vonal pedig, a Megyei Tanács – Vágóhíd között, 1975. június 23-án szűnt meg.
A villamos-közlekedés fejlesztése
A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején világossá vált, hogy az FVV típusú villamosok gazdaságosan nem üzemeltethetők tovább.
Magyarországon ugyan 1978-ben megszűnt a nagy múlttal rendelkező Ganz-MÁVAG villamos-járműgyártás, de tizennégy év után ismét újjáéledt. 1992. szeptember 9-én, a Ganz-Huslet Rt. és a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében 28 millió forinttal támogatják egy új prototípus, hattengelyes, csuklós villamos kifejlesztését.
A jármű tényleges tervezése 1992 őszén kezdődött el, az első járművet pedig 1993. augusztus 20-án, a Debreceni Virágkarnevál felvezető kocsijaként mutatták be a nagyközönség előtt.
A jármű kedvező fogadtatásának hatására, Debrecen döntött arról, hogy a város 11 db új villamost vásárol. Összeszerelésükben, valamint a kész villamosok futópróbájának lebonyolításában a DKV szakemberei is részt vettek.
A villamosokat ünnepélyes keretek között, 1997. május 25-én, a Bem téren, az akkori kormánytagok adták át városunk és a vállalat vezetőinek.
A 2-es villamos
Az első tanulmányterv 2000-ben készült a lehetséges nyomvonalról. 2004-ben, a város az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Regionális Operatív Program forrásaira pályázott, s ennek révén 2006-ban megszülettek az első konkrét tervek, melyekben véglegesedett a nyomvonal is. Év végére elkészültek az engedélyes tervek, majd megkapták az építési engedélyeket.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által biztosított források felhasználásával, a kiviteli terv készítésére, a város önkormányzata 2007. december 28-án kötött szerződést. A város közgyűlése 2008. január 31-én döntött arról, hogy Debrecen önkormányzata alakítson konzorciumot a Debreceni Közlekedési Zrt-vel, és közösen adjanak be pályázatot az Európai Unió Kohéziós Alapja által támogatott nagyprojektre, az új villamosvonal megépítéséhez.
A brüsszeli döntéshozóknak, 2008. május 28-án mutatták be az új villamosvonal terveit Debrecenben. A magyar kormány 2008. június 18-án döntött a nagyprojekt nemzeti támogatásáról, majd 2008. június 30-án továbbította Debrecen pályázatát Brüsszelbe. 2008. szeptember 11-én írták alá a program hazai kormányzati támogatási szerződését, 2008. december 19-én pedig az Európai Bizottság – elsőként a magyar nagyprojektek közül – jóváhagyta a 2-es villamosvonal kiépítésének uniós támogatását.
A 2-es villamospálya építésére nyílt európai uniós közbeszerzési eljárást írtak ki. Ennek eredményeként, 2010. március 11-én aláírták a villamospálya és tartozékai építésére vonatkozó vállalkozási szerződést. A nyertes pályázó az ATK Debrecen Konzorcium lett.
2010. szeptember 15-én a Mikszáth Kálmán utcán egy áramátalakító épület megépítésével megkezdődött a kivitelezés, majd 2010 júniusában az új nyomvonal építése. Az elhúzódó munkák, 2014. február 12-én fejeződtek be.
A projekt során 4,4 kilométer hosszon új, kétvágányos villamospálya épült, valamint az 1-es villamossal közös szakaszát és peronjait átalakították, a nyomvonalat korrigálták, a Petőfi téri végállomást átépítették. 19 mozgáskorlátozottak és csökkent látóképességgel rendelkező emberek által is biztonságosan használható megállóhely épült.
A DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Salétrom utcai járműtelepe is megújult. Új kocsiszín és kamionmosó épült mintegy 5000 m2-en, a régi műhelyépületeket, körülbelül 3 000 m2-en felújították, valamint 2 kilométer hosszú, új villamosvágányt építettek.
2009. január 5-én, a fejlesztéshez szükséges 18 villamos-jármű beszerzése érdekében Debrecen Önkormányzata nyílt európai uniós közbeszerzési eljárást indított. A pályázat a gazdasági válság hatásai miatt jelentősen elhúzódott. A többször megismételt közbeszerzési eljárást követően, Debrecen önkormányzata és a nyertes pályázó Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles S.A. (CAF) képviselői 2011. október 11-én aláírták a járműszállítói szerződést.
2010. május 23-án megérkezett Debrecenbe az első új villamos, melyet az érdeklődő lakosok is megtekinthettek. A villamosok sínre helyezését követően megkezdődött a hatóság által előírt, a típusengedély kiadásához szükséges 10 ezer kilométeres tesztfutás, a műszaki paraméterek ellenőrzése és a járművek dinamikus vizsgálata. A próbaüzem 2013 októberében sikeresen befejeződött.
A 2-es villamosvonalon, 2014. február 26-án, ünnepélyes keretek között indult el a közlekedés.
Trolibusz-közlekedés debrecenben
Az első trolibusz-vonal kiépítését, a város 15 éves fejlesztési koncepciójához igazodva 1978. december 31-ei határidővel tervezték. A trolibusz a megszűnt 6-os villamos vonalán, az akkori Tótfalusi tér és a Köztemető főkapu között járt volna. A városi fejlesztési tervek összehangolásánál azonban későbbre tolták ennek megvalósítását.
Az első trolibuszjárat ünnepélyes avatása 1985. július 2-án történt meg. A vonal a 2-es járatszámot kapta, a 3-as számú trolibuszvonalat pedig 1988. október 3-án helyezte üzembe a DKV. A közlekedési vállalat akkor ZIU trolibuszokkal szállította az utasokat.
A Debreceni trolibuszok rekonstrukciója mintegy 20 évvel később történt meg. A DKV Zrt. felett, a tulajdonosi jogokat gyakorló Vagyonkezelő Rt. Igazgatósága pályázatot írt ki 21 db, kéttengelyes, részben vagy teljesen alacsony padlós, szóló trolibusz szállítására, amelynek egy része dízelaggregátoros önjáró üzemmódra is képes. A Ganz Transelektro Közlekedési Részvénytársasággal 2004. június 21-én kötött szerződésben, a gyártó vállalta, hogy 2005. március 31-re, leszállít tíz Ganz Solaris Trollino 12 típusú járművet.
A trolibusz rekonstrukció I. ütemében megérkezett 10 darab jármű hivatalos és ünnepélyes átadása 2005. május 20-án történt meg. 2006 elején derült ki, hogy a trolibuszokat gyártó cég pénzügyi gondok miatt nem tudja teljesíteni a fennmaradó 11 trolibusz gyártását. A felszámolás alatt álló Ganz Transelektro Rt.-t, a Ganz Skoda Zrt. vásárolta meg, aki 2007. november 28-ra leszállította a trolibusz rekonstrukció második ütemében a hiányzó, önjáró üzemmódra is alkalmas járműveket.
Autóbusz-közlekedés
Debrecen Város közigazgatási területén, a menetrend szerinti, helyi autóbusz-közlekedést 2009. július 1-jétől a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. és az Inter Tan-ker Zrt. által létrehozott Cívisbusz Konzorcium üzemeltette. A DKV Zrt. feladata a forgalomirányítási rendszer és a helyi autóbusz-közlekedés szervezése, a konzorciumi partner feladata pedig a járműpark biztosítása és fenntartása. A DKV Zrt. által végzett villamos és trolibusz szolgáltatást az autóbusz-közlekedéssel kiegészítve, Debrecenben egy új, egységes közösségi közlekedési szolgáltatási és irányítási rendszer jött létre, mely hazánkban és Közép-Európában is egyedülálló.
Ekkor hazánkban még sehol, sőt Európában is csak kevés helyen közlekedett olyan korszerű és egységes járműflotta, mint amilyen Debrecenben szállította az utasokat.
2021-ben, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a DKV Zrt. újabb Közszolgáltatási Szerződést írt alá, melynek megfelelően autóbusszal 2031. június 30-ig, míg kötött pályán 2036. december 31-ig a Társaság látja el a helyi személyszállítási közszolgáltatást. Ezzel egy időben, megszűnt a Cívisbusz Konzorcium.
Debrecen városa pályázatot írt ki a városban 2009 óta üzemelő dízel autóbuszflotta megújítására. Az autóbuszok rendelkezésre állását és cseréjét a nyertes Inter Tan-Ker Zrt. biztosítja a következő években is.
A nagyváradi OTL közlekedési társasággal közösen, a sikeres RO-HU pályázat keretében, Mercedes-Benz Intouro, Mercedes-Benz Reform 500LE, Mercedes-Benz Sprinter City, Mercedes-Benz Sprinter Intercity autóbuszokkal bővítettük a dízel flottát, valamint okosmegállókat telepítettünk a város frekventált részein.
A Volvo Alfa-Cívis autóbuszok elöregedésével, szükségessé vált a teljes autóbusz flotta cseréje, mely 2022. január 03-án kezdődött 30 db szóló alacsonybelépésű Mercedes-Benz Reform és 4 db alacsonypadlós, csuklós Mercedes-Benz Conecto típusú jármű forgalomba állításával. 2024. októberéig, több ütemben, összesen 119 új jármű érkezett, napjainkban az új flottát kizárólag modern, egységes gyártmányú, szóló és csuklós autóbuszok alkotják.
A Zöld Busz Program keretében, 2022 augusztusában bővült a flotta 12 db Mercedes-Benz eCitaro elektromos autóbusszal is. A járművek új generációs lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid (NMC) akkumulátorokkal felszereltek, egy töltéssel pedig akár 315 km-t is képesek megtenni. Az autóbuszok a mai kor követelményeinek megfelelően alacsonypadlósak, klimatizáltak, rendelkeznek belső és külső akusztikus utastájékoztató rendszerrel, minden kényelmi és biztonsági berendezéssel.
A járművekkel kompatibilis, 10 jármű egyidejű töltésére is alkalmas töltőrendszert a Salétrom utcai telephelyre, további egy-egy darabot pedig a Segner téri és a Doberdó utcai indítóhelyre telepített le a társaság.
A zsuzsi vasút
Az 1970-es években, erőltetett ütemben folyt a MÁV gazdaságtalannak ítélt mellékvonalainak, elsősorban a keskeny nyomtávú kisvasutak felszámolása, forgalmának közútra terelése. Az 1977-es év krónikájához tartozik, hogy augusztus 31-én a MÁV minden tiltakozás ellenére megszüntette a Debrecen Fatelep állomás – Nyírbéltek között közlekedő kisvasút forgalmát, s a pálya megyehatár – Hármashegyalja megállóhely közötti szakaszát gyorsan fel is bontotta. A Zsuzsi vonat néven ismert, Debrecen – Hármashegyalja közötti, megmaradt vonalszakasz 1977-ben ismét Debrecen tulajdonába került. A város vezetése elhatározta, hogy a kisvasutat Úttörővasútként üzemelteti, a feladattal pedig a DKV-t bízta meg.
Parkolás debrecenben
Debrecenben a kilencvenes évek elejére annyira megnőtt a gépkocsi forgalom, hogy az élhető város érdekében, szabályozni kellett a parkolás rendjét. A cívisvárosban 1993 óta kell fizetni a parkolásért. A fizető parkolóhelyek számát a korábbi 450-ről mintegy duplájára emelték, a belvárosban két díjövezetet alakítottak ki.
Debrecen Város Közgyűlése 2001-ben írt ki új pályázatot az 1987 fizető várakozóhely kizárólagos üzemeltetésére. A pályázat eredményeként, az üzemeltetési jogot a DKV Debreceni Közlekedési Rt. nyerte el, a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakra.
2002-ben 26.000 m2-en, 1987 parkoló állt a gépjármű tulajdonosok rendelkezésére. A belvárosban 35 parkolójegy-kiadó automata működött. Az eltelt időszak alatt számos fejlesztést végzett el a társaság, melyekkel a rugalmasabb parkolási lehetőséget, valamint a gyors ügyintézést próbálták elérni, továbbá négy mélygarázs üzemeltetését is átvette.
A DKV Rt. 2004 szeptemberében ügyfélszolgálati irodát nyitott a Malomparkban. A társaság, a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében, a Salétrom utcai személyszállítási, valamint a Blaháné utcai parkolási ügyfélszolgálatát összevonta és az újonnan kialakított helyre költöztette át.
A Debreceni Vagyonkezelő cégeként működő DKV Zrt. 2014 végéig üzemeltette a parkolást Debrecenben. A város, a parkolási üzletágat leválasztotta a DKV Zrt.-ről és 2015. január 1-jétől önálló társaságot hozott létre DV Parking néven.
Élen az elektronikus jegyrendszer bevezetésében
Debrecenben az új típusú, elektronikus személyigazolvánnyal rendelkező utasok, és diákok, 2017 novemberétől már bérletként tudják használni okmányukat a DKV Zrt. valamennyi járatán. A helyi közösségi közlekedésben, a Nemzeti Egységes Kártyarendszer kialakításának részeként, Debrecenben vezetik be elsőként a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszert. A MÁV pusztaszabolcsi vonalán, már működik a rendszer, a helyi közlekedésben pedig Debrecennek jutott úttörő szerep.
A további fejlesztéseknek köszönhetően, ma már bármely, kártya típusú személyi igazolványra, diákigazolványra és városkártyára is megvásárolhatók az elektronikus bérletek.
Okosmegállók debrecenben
„A közösségi közlekedés fejlesztése Nagyvárad és Debrecen szintű határokon átnyúló városi pólusok mentén” című projekt egyik állomásaként, a DKV Zrt. okos-megállóhelyet alakított ki Debrecen három forgalmas megállóhelyén.
Az okosmegállókat a Nagyállomásnál és a Csokonai Színháznál található autóbusz, illetve a Klinikáknál található villamos megállóhelyekre telepítette a Társaság. Az eszközök, a menetrendi adatokról, a járművek valósidejű érkezéséről, forgalmi hírekről és a közösségi közlekedés igénybevételének feltételeiről nyújtanak információkat az utasok számára.
A berendezés segítségével elektronikus jegyet, vagy akár e-bérletet is vásárolhatnak az utasok.
Bővül a valós idejű utastájékoztatás
2015. novemberében, a debreceni közösségi közlekedési utastájékoztatási rendszer kibővül egy valósidejű közlekedési információkon alapuló mobil applikációval.
A transIT DKV alkalmazás mind Androidos, mind pedig iOS szoftveren keresztül használható. Az alkalmazásnak köszönhetően, a helyi közösségi közlekedést használók azonnal értesülhetnek az egyes helyi járatú autóbuszok, trolibuszok vagy villamosok pontos közlekedéséről, az egyes vonalakat érintő forgalmi hírekről.
A kezdőképernyőről lehetőség van menetrendre vagy megállóhelyre keresni. A keresés megkönnyítése érdekében, a készülék helymeghatározó funkciójának bekapcsolásával a rendszer automatikusan megmutatja a felhasználónak, hogy hol tartózkodik, és merre találja a legközelebbi helyi közösségi közlekedési megállóhelyeket.
2023. januárjától, a DKV Zrt., a TransIT mobil alkalmazás után, további két felületen is elérhetővé tette valós idejű utastájékoztatását, a továbbiakban a menetrend.app mobiltelefonos alkalmazáson és a Google Térképen is megjeleníti ezeket az információkat az utasok számára.
Az ingyenesen letölthető alkalmazás, megbízható menetrendi adatokkal szolgál az utazóknak, GPS alapján pedig elérhetők a közeli megállók és indulási időpontok is. A napi utazáshoz leggyakrabban használt megállóhelyeket és viszonylatokat el lehet menteni a kedvencek közé, így megnyitást követően, minden releváns információ azonnal rendelkezésre áll.
A Google Maps az egyik legelterjedtebb online térképes felület, több milliárd utas használja világszerte utazása megtervezéséhez.
A debreceni menetrendi információk mellett, a valós idejű utastájékoztatáshoz szükséges adatok már ezen a felületen is megjelennek.
Debrecen junior városkártya - bővül a díjmentesen utazók köre debrecenben
A DKV Zrt. 2024. áprilisában vezette be a 14 év alatti gyermekek díjmentes utazását a helyi közösségi közlekedési járatokon.
A jogosultságot a 6 és 14 év közötti, debreceni óvodába vagy iskolába járó gyerekek vehetik igénybe, Junior Debrecen Városkártya regisztrációt követően.
